Olaszrizlingről majdnem MINDENT

 


Ma az Olaszrizling a legnagyobb területen termesztett fehér szőlőfajta Magyarországon. Az összes borvidékünkön megtalálható Tokaj-hegyalja kivételével. Területe jelenleg közel 6000 hektár, ebből a legnagyobb ültetvények a Balatonfüred-Csopaki, a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidékeken találhatóak.

 

A magyar fogyasztói köztudatban a balatoni térség borvidékeihez leggyakrabban az Olaszrizling fajtatársítás kapcsolódik. „A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely a magyar gondolkodásban: összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét. Ne félj a közhelyektől magyar: önmegóvó erő árad belőlük.” – írta Márai Sándor az Olaszrizlingről.

 

Az Olaszrizling balatoni régiós térhódítását jó a téltűrő képességének, késői fakadásának köszönheti. Még kedvezőtlen időjárási viszonyok között is jól termékenyül és megbízhatóan, kiegyenlítetten terem. Borászati szempontból sokarcú, megbízható fajtának tekinthető, mivel alacsonyabb mustfok mellett is viszonylag harmonikus bort ad.

 

A filoxéravész után fokozatosan elterjedő Olaszrizling a XX. század második felében, a nagyüzemi szőlőtermesztés idején, kései érése ellenére is meg tudta őrizni domináns jellegét, a magyar klónszelekciós nemesítési munka eredményességének köszönhetően. Bár az 1980-as évek végére a termesztése válságba került, mivel egyes szakemberek az ország "elrizlingesedésétől” óvták az ágazatot, és voltak olyanok is, akik tömegbor fajtává degradálták ezt az értékes szőlőt. A fajta nagy termőképességét kihasználva, sokszor kedvezőtlen termőhelyi viszonyok közé telepítve, óriási tömeget termelve, csak elfogadható minőségű bort készítettek belőle, ami megkérdőjelezte a fajta meghatározó szerepének létjogosultságát.

 

 

Szerencsére az utóbbi évtizedben a megváltozott piaci, társadalmi környezet hatására és az ágazatban bekövetkező szemlélet- és technológiaváltással újra előtérbe került ez a fajta. Világossá vált, hogy megfelelő művelésmód és klón megválasztásával, nagyobb tőkeszám mellett, kiváló fekvésekbe telepítve, későbbi szürettel, korszerű borászati technológiával nemcsak minőségi, hanem prémium minőségű borok készítésére is alkalmas. Magyarország szőlőtermő vidékei közül a balatoni borvidékeken - Balatonfüred-Csopaki, Badacsonyi, Balaton-felvidéki - őrizték meg a termelők legerősebben a hitüket az Olaszrizlingben. E területeken az ültetvények közel felét teszi ki ma is ez a fajta.

 

Ha lehetne borszőlő etalont kitalálni, az bizonyosan az Olaszrizling lenne. Fürtje kicsi, tömött, érett sárgás bogyói gusztusosak és ízletesek, héja vékony, a héjban érezhető a cserzőanyag, leve bőséges. Teljes érésben savai erőteljesek, de finomak, gerincesek és elegánsak. Éretlenül viszont a borvidéktől függetlenül durvák, harapósak. Bora jó esetben tökéletes egyensúlyt tud felmutatni. Cukorgyűjtő képessége is átlag feletti, hajlamos az aszúsodásra is. Gyakran mutat keserűmandulára emlékeztető illat- és ízjegyeket, különösen a Balaton-felvidéken. A késői szüretet meghálálja, ízeit a hosszabb fahordós érlelés nemessé teszi. Mátraalján és a Bükkalján (Egerszólát körzetében) könnyedebb és virágosabb illat- és ízkaraktert mutató bor születik belőle.

 

A fajta sokszínűségét és megbízhatóságát tartják a legtöbbre. Más borvidékeken is újra felfedezték értékeit, kiváló savtermelő képességét, így Szekszárdon újra sokan telepítik, Villányban pedig meg tudta őrizni irigyelt termőhelyét a Kopáron. Az Olaszrizling igazán a Balaton körüli, somlói, Bükk táji termőhelyeken érzi otthon magát.

 

Mitől lehet „nagy” egy-egy szőlőfajta? Alapvető követelmény, hogy megbízható, állandó és magas minőséget tudjon adni a különféle geológiai és klimatikus viszonyok közötti termőhelyeken. A borok mindenkori értékmérői közül semmiképpen nem hiányozhat az érlelhetőség, eltarthatóság kritériuma.

 

A fajta legalább kétféle termék előállítására alkalmas. A magasabb terhelésű tőkéről, de megfelelő technológiával elkészített Olaszrizlinget a baráti társaságok iszogatós borának vagy kiváló nyári szomjoltó fröccs alapnak tartják. Ez az a kategória, amely leginkább alkalmas arra, hogy nagy mennyiségben, összehangolt marketinggel megjelenjen a hipermarketek polcain. A másik fajta Olaszrizling már a dűlőválogatások bora. Ennél a tételnél kiemelt szerepe van a szüreti időpont jó megválasztásának. A szőlő alacsony terheltségű ültetvényről származik, a bor hosszabb, fahordós érleléssel készül, és szépen visszaadja a termőtalaj ásványosságát, a szőlő gyümölcsösségét. A legszebb tételek pedig tisztán hozzák a termőhely ízeit.

 

Az Olaszrizling a Balaton északi partján mutatja a legszebb arcát, a Balaton-felvidéki vulkánokon, Csopakon, Somlón termett rizling árul el legtöbbet termőhelyéről és a többi fajtához képest a legkifejezőbb borokat eredményezi. Itt született bora hosszú életű, jó esetben ez akár 15-20 évet is jelenthet. A mai magyar kínálatból kiemelkedik a csopaki Jásdi pince, a balatonfüredi Figula Pincészet, a Szent György-hegyi Szászi Pincészet és a 2HA Birtok, a szigligeti Szatmári Pincészet, a csobánci Villa Tolnay, a káptalantóti Sabar Borház, valamint az egri borvidék számos termelője (Gál Lajos, a St. Andrea Pince, Thummerer Vilmos, az Orsolya Pince).

 

Márai Sándor azt írta: „Mikor a Rizlinggel is baj lesz Magyarországon, én már nem akarok élni.” Reméljük, Márai örömmel élne ma közöttünk, mert úgy tűnik a Balatoni Borrégióban az Olaszrizling újra az őt megillető helyre került.

 

Varga György, Balaton-felvidéki szőlész-borász már-már közmondássá váló hasonlatával lehet jól jellemezni a fajtát, miszerint „az Olaszrizling olyan, mint a jó feleség: nincsenek kiugró, szembetűnő tulajdonságai, de általában mindenben jó, megbízható és időnként meglepetésekkel szolgál, tehát jó vele élni!”

 

Az Olaszrizlinget a megfelelő hírnévre kell emelni!

 

 
Balaton Borgaléria