We love Balaton

 

 


 

A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH előzetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált belföldi vendégéjszakák 26,2%-át, a külföldi vendégéjszakák 15,3%-át regisztrálták a „magyar tenger” partján. Az elmúlt évben a régió mindkét vonatkozásban növekedést könyvelhetett el.

Balaton turisztikai régió


Balaton turisztikai régió

 

A Magyar Turizmus Zrt. – mint a Balatoni Regionális Marketingigazgatóságot is működtető nemzeti turisztikai marketingszervezet – és a Balatoni Regionális TDM Szövetség (BRTDMSZ) 2012-ben szorosabbra fűzött együttműködésének részeként az MT Zrt. széles körű, reprezentatív kutatást folytatott le a főszezonban a Balatonhoz érkező magyar és külföldi turisták utazási szokásairól és elégedettségéről. A látogatókutatást a Balaton turisztikai régióban működő turisztikai vállalkozások, szakmai szervezetek, egyesületek, önkormányzatok és civil szerveződések körében végzett szakmai mélyinterjúk egészítették ki. A Magyar Turizmus Zrt. kutatása mellett a Balatoni Regionális TDM Szövetség is felmérést végzett a Szövetség tagjainak közreműködésével a náluk megforduló magyar és külföldi turisták régióval kapcsolatos elégedettségéről.

Bővebben...
 
A Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013

 

Magyarország szinte összes jelentős borvidéke 57 pincészetének és borászatának 151 bora közül választották ki a bort kedvelő és ahhoz értő tudósok, valamint az MTA elnöke által felkért hivatásos borászok azt a 6 nemes nedűt, amely az idén negyedik alkalommal rendezett bormustrán elnyerte a "Magyar Tudományos Akadémia Bora 2013" elismerő címet. A szigorú szakmai előírásoknak megfelelő, minősített borversenyként elismert rendezvénnyel az Akadémia a magyar bor hírnevének öregbítéséhez kíván hozzájárulni.

 

"A magyar kutatókhoz hasonlóan, a magyar borászok is olyan eredményekkel büszkélkedhetnek, amelyeket érdemes világgá kürtölniük" – köszöntötte a 2009-ben elindított versengés eredményhirdetésén megjelenteket az MTA Székházában az Akadémia elnöke. Pálinkás József szerint az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia Bora díjnak köszönhetően összefogás jött létre a kutatók és a borászok között. A pincészetekből ízletes, jó minőségű borok érkeznek, az MTA-ra, amelyeket az odalátogató külföldi tudósokkal is megismertetnek vendéglátóik.


 

Bővebben...
 
Kannában nem lehet többé a "Badacsonyi"


Az idei évben fontos változás kezdődött a borok forgalmazásában. Több más mellett az, hogy egyes borvidékeken és a szűkebb termőterületeken a 2012-es szüretből származó és a jövőben termelt borokat már csak üvegpalackban lehet forgalmazni a borvidék nevével.
A minőség garantálását, a márka védelmét szolgáló előírásokra Borbély Gyula, a Badacsonyi Borvidéki Tanács elnöke hívta fel a figyelmünket. Azt mondja, jó lenne, ha a termelők mellett a forgalmazók és a fogyasztók is tisztában lennének az új szabályokkal.

 

A borvidéki tanács, hasonlóan az országban működő más szervezetekhez, két évvel ezelőtt alkotta meg a borvidékre vonatkozó termékleírást, amit a miniszteri jóváhagyás után hagyott jóvá az illetékes uniós szervezet.

 

A termékleírásban rögzítik, hogy a borvidékhez tartozó 16 településről "Badacsony" vagy "Badacsonyi" néven milyen szőlőfajtából, termesztési, feldolgozási, kiszerelési feltételek betartása mellett kerülhet forgalomba bor. A konkrét szabályok bortípusokként meghatározzák például az alkohol- és savtartalom határait, az érzékszervi jellemzőket - szín, illat, íz, zamat -, rendelkeznek a speciális borászati eljárásokról, például a prés használatáról, az érlelés idejéről, az edény anyagáról, jégbor esetében a szüreti hőmérsékletről.

 

A termékleírás rögzíti azt is, hogy a borvidék egyes szűkebb térségeinek elnevezését milyen feltételekkel lehet a bor elnevezésében feltüntetni. Ilyen lehet a települések neve és a borvidéken található hét szőlőtermő hegy - Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy, Gulács, Tóti-hegy, Sabar-hegy, Bács-hegy - nevének használata. Ezeknél még szigorúbb előírásoknak kell megfelelni. Például a felhasznált szőlőnek legalább 95 százalékban az adott kisebb földrajzi egységből kell származnia. A hegy megjelölése esetén az átlagterméssel, a mustfokkal kapcsolatos szabály is szigorúbb. Tehát egy "Badacsonyi Badacsony-hegyi olaszrizling" készítésére szigorúbb előírások vonatkoznak, mint egy "Badacsonyi olaszrizlingre" - mutatta be a rendszert Borbély Gyula.

Bővebben...
 
Csopaki Kódex

 

Mi, a csopaki bortermelők közössége saját akaratunkból és közös elhatározásból létrehoztunk egy bortermelő kódexet, mely dokumentumban lefektettük a csopaki bor készítésének alapelveit és minőségi kritériumait. Célunk a csopaki szőlő- és borkultúra, valamint a Csopaki, mint hagyományos borfajta jó hírének és kiváló minőségének védelme. Ennek érdekében szigorú szabályrendszert állítottunk fel a szőlő származása, művelése, feldolgozása, illetve a bor kezelése és érlelése terén. Ezen felül további szigorításokat írtunk elő azokra a borokra, melyek kizárólag egy dűlő alapanyagából készülnek és cél velük dűlő megjelöléses bor készítése.

A bor, mely a Csopaki Kódex szellemében, annak előírásait betartva készül, és az érzékszervi bírálaton is megfelel, viselheti a Csopaki Kódex védjegyét. A dűlő megjelölés nélküli borok ezüst, míg a dűlősek arany besorolást kapnak.

 

A Csopaki Kódex négy fő pillére

I. Hagyomány

A csopaki bor hírnevét az olaszrizlingnek köszönheti, mely szőlőfajta a XIX. század végétől kezdve a csopaki szőlők meghatározó eleme és a helyi borok legfőbb alapanyaga. Az olaszrizlingből készült csopaki bor hagyományos megnevezése a Csopaki. Éppen ezért a Kódex oltalma alatt álló Csopaki is kizárólag olaszrizling szőlőből készülhet.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 8 / 12
Balaton Borgaléria