Felújították a Festeticsek egykori cserszegtomaji présházát

 

Étteremként és rendezvényhelyszínként működik majd a felújított Festetics-pince; az 1842-ben épült cserszegtomaji épület több mint egy évtizede zárva volt.

 

A kőből rakott, 530 négyzetméteres területű épület egykor a keszthelyi kastély borászata volt, vincellér- és présházként működött. A szocializmus idején a Hévíz és Keszthely közelségében elterülő település kultúrháza volt, de ÁFÉSZ-bolt is működött benne. A rendszerváltás után vendéglátóhelyként funkcionált, de a 2000-es évek elején bezárták az épületet - elevenítette fel a keddi avatón a Festetics-pince új tulajdonosa.

 

Halasi Tibor elmondta: családi vállalkozásban, mintegy 100 millió forintos beruházással vásárolta meg és újította fel a történelmi épületet, amelyhez 48 millió forint növekedési hitelt is felvett. Egész éven át nyitva tartó éttermet alakított ki, és rendezvények megtartására is alkalmassá tette a kőházat és pincéjét, amelyben egyszerre 350 vendéget is tud fogadni a jelenleg 11 dolgozót alkalmazó vállalkozás.

Bővebben...
 
Olaszrizlingről majdnem MINDENT

 


Ma az Olaszrizling a legnagyobb területen termesztett fehér szőlőfajta Magyarországon. Az összes borvidékünkön megtalálható Tokaj-hegyalja kivételével. Területe jelenleg közel 6000 hektár, ebből a legnagyobb ültetvények a Balatonfüred-Csopaki, a Badacsonyi és a Balaton-felvidéki borvidékeken találhatóak.

 

A magyar fogyasztói köztudatban a balatoni térség borvidékeihez leggyakrabban az Olaszrizling fajtatársítás kapcsolódik. „A rizling olyan a magyar borok között, mint a közhely a magyar gondolkodásban: összeköti az emberi dolgok mélyebb értelmét. Ne félj a közhelyektől magyar: önmegóvó erő árad belőlük.” – írta Márai Sándor az Olaszrizlingről.

 

Az Olaszrizling balatoni régiós térhódítását jó a téltűrő képességének, késői fakadásának köszönheti. Még kedvezőtlen időjárási viszonyok között is jól termékenyül és megbízhatóan, kiegyenlítetten terem. Borászati szempontból sokarcú, megbízható fajtának tekinthető, mivel alacsonyabb mustfok mellett is viszonylag harmonikus bort ad.

 

A filoxéravész után fokozatosan elterjedő Olaszrizling a XX. század második felében, a nagyüzemi szőlőtermesztés idején, kései érése ellenére is meg tudta őrizni domináns jellegét, a magyar klónszelekciós nemesítési munka eredményességének köszönhetően. Bár az 1980-as évek végére a termesztése válságba került, mivel egyes szakemberek az ország "elrizlingesedésétől” óvták az ágazatot, és voltak olyanok is, akik tömegbor fajtává degradálták ezt az értékes szőlőt. A fajta nagy termőképességét kihasználva, sokszor kedvezőtlen termőhelyi viszonyok közé telepítve, óriási tömeget termelve, csak elfogadható minőségű bort készítettek belőle, ami megkérdőjelezte a fajta meghatározó szerepének létjogosultságát.

Bővebben...
 
A balatonfüredi Balatoni Borok Házának Olaszrizling kínálata



2HA Szőlőbirtok Olaszrizling 2011
Balaton Borgaléria Olaszrizling 2012/2013
Bezerics Pincészet Olaszrizling 2012/2013
Borbély Pincészet Olasz  Rizling (föccsnekisjó) 2012/2013
Bujdosó Pincészet Olaszrizling (1,5l) 2012/2013

Csiszár Pincészet

Olaszrizling 2011
Figula Pincészet
Olaszrizling 2012
 
Olaszrizling Selection 2011
 
Sóskút (Olaszrizling Selection) 2011
Hudák Pincészet
Olaszrizling 2012/2013
Jásdi Pince
Csopaki Olaszrizling 2012/2013
Kreinbacher Birtok
St. Ilona Olaszrizling 2009
Laposa Borbirtok
Friss (Olaszrizling) 2012/2013
 
Olaszrizling 2011
Málik Pince
Olaszrizling 2011
Nyári Pince
Olaszrizling 2011
Szászi Pince
Olaszrizling 2010
 
Olaszrizling 2012
Szatmári Pincészet
Olaszrizling 2011
Tamás Pince
K2 Olaszrizling 2008
 
Olaszrizling 2008
Tornai Pincészet
Olaszrizling 2011
 
Olaszrizling Top Selection 2008
Villa Tolnay Birtok
Olaszrizling 2007
 
Olaszrizling 2009
 
Novemberi Szüret (0,5l félédes Olaszrizling) 2006

 

Bővebben...
 
Jeles februári napok a szőlősgazda naptárában

 


Február - Böjtelő Hava - Halak Hava

 

Február még sok rossz időt, csikorgó hideget, ítéletidőt tartogat a tarsolyában. De február a farsangolás ideje is. Gyökere a pogány római Lupercalia ünnepben, a bacchanáliákban keresendő. Európa szerte nemcsak a szőlős-borosgazdák, az egyszerű földművesek körében volt általános, hanem a reneszánsz királyi udvarok kedvelt mulatságai közé tartozott. Mátyás király udvarában nagy maszkos mulatságokat rendeztek. Húshagyókedden igazi karneváli hangulat uralkodott, az ekkori asszonyfarsang a szőlőhegyek pincéiben a Balaton-felvidéken ismert, kedves szokás volt. Ekkor az asszonyok előtt egész évben tilosnak számító borpincékbe vidám női csoportok látogattak ki délután és késő estébe tartó asszonyfarsangot tartottak. Húshagyó kedd mozgó ünnep, a farsang utolsó napja. Nevét onnan kapta, hogy régen a másnapján - Hamvazó szerdán - kezdődő negyvennapos húsvéti böjti időszak teljes hústilalommal járt.

 

Február 2. - Gyertyaszentelő boldogasszony

A régi rómaiaknál tavaszkezdő nap volt. Nagy ünnepséget rendeztek, a Lupercaliát. Plutótól, a sötétség istenétől elrabolt gabonaistennő, Ceres keresésére indultak gyertyás-fáklyás körmenettel. A keresztény egyház gyertyaszentelési ünneppé szelídítette ezt az ünnepet. A szentelt gyertya pedig egészség- szerencsevarázsló eszközzé vált.

 

Február 3. - Balázs napja

Balázs napja a magyar nyelvterületen is az egészség- és termésvarázslás, a gonoszűzés, a madárűzés, az időjárásjóslás napja. Magyarországon a szőlősgazdák a szőlejük négy sarkában megmetszettek egy-egy tőkét, hogy Balázs védje meg a szőlőket, zavarja el ősszel, szőlőéréskor a madarakat, hogy azok ne tegyenek kárt a termésben.

Bővebben...
 
<< Első < Előző 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Következő > Utolsó >>

Oldal 4 / 12
Balaton Borgaléria